Vajon melyik tábornak van igaza? Ezt nyilván nem lehet eldönteni. Tény, hogy egy izgalmas történet, akcióval, romantikával, érzelmekkel, rejtélyekkel. Az is tény, hogy sok szereplő karakteridegen módon viselkedik, és a történetben sok a baki. Ezek egy része magyarázható, de sokszor eléggé erőltetetten.
De tekintsük át, miről is van szó a történetben.
Témaválasztás
Maguk a témák, amiket a mű körüljár, meglehetősen Rowling-szerűek. A halál, a gyász témája, az élők vágyakozása halott szeretteik után - ez mind végigkíséri a Harry Potter történet 7 eredeti kötetét. Az Elátkozott Gyermek kiinduló fordulata egy öreg apa nem múló gyásza, aki évtizedekkel ezelőtt elvesztette egy szem imádott fiát, és ezt azóta sem tudta feldolgozni. Szeretné őt visszahozni, még akkor is, ha ezért illegális időnyerőt kell alkalmazni. Könnyű áldozata egy fiatal, gátlástalan boszorkánynak, aki soha nem látott apját szeretné visszahozni - aki valójában hasonló helyzetben van, és hasonlóan hiábavaló vágyak élnek a szívében. És amely vágyak ismerősek Harrynek is - csak ő már sok éve leszámolt velük. Annyira, hogy amikor az Elátkozott Gyermek végén lehetősége volna visszahozni szüleit, úgy dönt, hogy nem él a lehetősséggel. Szenved , nagy fájdalmat él át - de meghozza ezt a helyes, nehéz döntést, és tartja magát hozzá.Egy másik kedvenc témája Rowlingnak a tinédzser korosztály. Akiket sokszor gyereknek néz a felnőttek világa, de valójában nagyon is "hatóképesek", képesek komolyan befolyásolni az eseményeket. Saját érzéseik vannak, önállóan döntéseket hoznak - ám a kevés élettapasztalatuk miatt ezek a döntések nem mindig szerencsések. Az Átmeneti Üresedés is nagyrészt erről szól, de a Harry Potter regényfolyamban is egy tinicsapat menti meg a világot - gyakran nem a legjobb döntéseket hozva, de végül is győzedelmeskedve. De említhetnénk a kamasz vagy alig felnőtt, fiatal Dumbledore vagy Piton végzetesnek bizonyuló, hibás döntéseit is. Az Elátkozott Gyermekben pedig két kamaszfiú okoz nagy galibát - szerencsére rendbe is hozzák.
Ezzel elérkeztünk egy újabb, Rowling történeteiben gyakori elemhez: a súlyos (gyakran végzetes) tévedéshez, majd az azt követő bűnbánathoz és vezekléshez. Az eredeti Harry Potter történetben Piton és Dumbledore fiatalkori botlásai juthatnak eszünkbe, de Harry minisztériumi "mentőakciója", vagy éppen Ginny elsőéves kori naplós afférja is ide sorolható. Az Elátkozott Gyermekben pedig Albus és Scorpius időkavarós mentőakciója sül el balul - bár szerencsére, tragikus következmények nélkül (pontosabban, azok utólagos felszámolásával).
Ugyancsak visszatérő gondolat cselekedeteink hatásainak szerteágazó (és gyakran váratlan) volta, ami az Azkabani Fogolyban is és az Elátkozott Gyermekben is az időnyerő alkalmazásához erősen kapcsolódik. De nem csak itt fordul elő, hanem áthatja az egész Harry Potter sorozatot, (és az Átmeneti Üresedést is). Piton kihallgat egy jóslatot, elmondja urának, és ezzel közvetve szerelme halálát idézi elő. De Dumbledore sem kívánta a kishúga halálát. Harry megmenteni akarta Siriust, nem pedig megöletni... És az Albus-Scorpius páros sem akarta előidézni a Voldemort uralta világot.
És a szeretet sokféle formája. A barátság... Albus és Scorpius igaz barátok; mint Harry, Ron és Hermione, vagy éppen a Tekergők voltak. Mint kiderült, Draco Malfoy irigyelte is a triót, mert az ő triója a két buta gorillájával egyáltalán nem ilyen volt. A szerelem... ahogy James várt annak idején évekig kitartóan Lilyre, Ginny várt Harryre, úgy vár Scorpius Rose-ra, és talán ő is sikeres lesz. Szülői szeretet... Bár Harry apaként nem áll a helyzet magaslatán, azért a végére csak megérti, hogy mi a helyzet. És kiderül, hogy minden látszat ellenére nagyon is szereti Albus fiát.
Összességében tehát úgy tűnik, hogy az Elátkozott Gyermek olyan témákat jár körbe, amik Rowlingnak a legfontosabbak, amik a műveiben leggyakrabban visszatérnek. Ezért élek azzal a feltételezéssel, hogy a történet alapötlete Rowlingtól származik. A részletek... az már más kérdés.
Logikai bakik
Igen, a részletek... Sajnos, ha jobban belemegyünk a részletekbe, kiderül, hogy a történet tele van logikai buktatókkal. Pontosabban, önmagában nagyjából megáll, de sok helyen ellentmond az eredeti 7 kötet tartalmának.Kezdjük az alternatív, Voldemort uralta világgal. Miután a fiúk "korrigálták a múltat", Cedric túlélte a tusát, de a megaláztatás miatt halálfaló lett. Ez a momentum önmagában is megér egy misét, de erre majd a "Jellemidegen elemek" szakaszban térek vissza. Most foglalkozzunk a történettel. Tehát, Cedric halálfaló lesz, megöli Neville Longbottomot, így ő nem tudja megölni a kígyót, tehát marad egy horcrux, és Voldemort nem győzhető le... Oké, de miért hal meg Harry? Őt elvileg védi anyja önfeláldozása, ami nem ért véget a 17. születésnapján, mert Voldemort - azzal, hogy felhasználta a vérét a temetőben - önmagában élteti tovább. Dumbledore a King's Cross jelenetben kifejtette: addig Harryt nem lehet megölni, amíg Voldemort él, testében Harry vérével. Mindehhez hozzájárul a bodzapálca, ami Harryé, és ezért Harryt nem ölheti meg... bár Piton életben maradása arra utal, hogy az alternatív világban a Pálcák Ura talán nem játszik annyira fontos szerepet.
Persze, ha nagyon akarjuk, ez a baki menthető. Egyrészt, lehet, hogy az alternatív világban Voldemort nem Harry vérét használta fel. Ez nem túl valószínű, mert azt megemlítik, hogy Harry - egyedül - megnyerte a Tusát, így feltételezhetjük, hogy a temetőbe is elkerült - csak nem Cedric társaságában.
Van egy másik, kissé szentimentális lehetőség is. Tételezzük fel, hogy az eredeti Roxforti Csata során (tehát, amelyben Voldemort elesik és Harry győz) van egy pillanat, amikor Neville megmenti Ginny életét. Például ez megtörténhet az alatt, amíg Harryék a diadémot keresik a Szükség Szobájában, és Malfoyékkal harcolnak. Ha viszont az alternatív világban eddigre a halálfaló Cedric megöli Neville-t, akkor ő nem tudja Ginnyt megmenteni. Lehetséges, hogy mikor Harryék kijönnek a Szobából, az a szörnyű hír várja őket, hogy Neville és Ginny halott... Harry fájdalomtól és bosszúvágytól gyötörten elviharzik a Szellemszállásra. Még Piton előtt odaér, meggondolatlanul, dühösen rátámad Voldemortra, aki könnyen bevisz neki egy Avada Kedavrát. Harry most is a "King's Crossra" kerül - csak most nem akar visszajönni. Nem akar tovább élni a Ginny nélküli világban. Úgy dönt, hogy továbbmegy... Voldemort győz, a Pálcák Ura is az övé lett, hiszen megölte előző tulajdonosát (Harryt). Nem kell megölnie Pitont, így ő életben marad.
Ez a történet feloldja az ellentmondást, és mellékesen megmagyarázza, hogy Piton hogyan lehet életben az alternatív valóságban. És megmagyarázza Ginny hiányát is: ő ugyanis egyáltalán nem szerepel az alternatív világban, pedig ha élne, biztosan ott lenne Pitonnal, Hermionéval és Ronnal az ellenállók között... Mindazonáltal, erre a magyarázatra nincs semmi közvetlen bizonyíték.
Egy másik logikai probléma: kicsoda Skorpió Király?
Az a Scorpius, akit ismerünk, biztosan nem. Ő imád tanulni, nem mással csináltatja meg a leckéit, semmi baja a mugliivadékokkal (sőt, épen egy mugliivadéknak a lányába szerelmes), és elborzad Skorpió Királytól. De akkor ki az? Van egy másik Scorpius Malfoy? Végül is ez lehetséges, de nem találkozunk vele. Nem bukkan fel... És ha igaz, hogy két Scorpius Malfoy van jelen, és egyikük a "jó világból" érkezett, akkor miért ne érkezhetne vele ide Albus is? Mert ő ebben a világban nem létezhet? De nem létezhet az általunk megismert, jólelkű Scorpius sem! Csak Skorpió Király, ő született bele és nevelkedett ebben a világban, de őt nem látjuk. Csak hallunk róla.
Hasonló kérdés vetődhet fel a "kicsit korrigált világban" szereplő griffendéles Albus esetében is. A "mi Albusunk" ebben a világban idegen. Nem tud arról, hogy griffendéles, mert nem tudja, hogy fogadott Ron és Padma fiával, Panjuval (sőt, arról sem, hogy Ron felesége Padma, nem pedig Hermione). Van egy másik Albus?
Ezt a bakit nem tudom igazán feloldani. Jól mutatja, hogy milyen könnyen kerülhet egy író paradox helyzetbe, ha időutazással kacérkodik.
És a tanár Hermione a "kicsit korrigált világban"? Éppen azt az egy tantárgyat tanítja, amiből nem érte el a kiváló minősítést az RBF-en. Miért nem tanított pld. átváltoztatástant vagy bűbájtant, vagy a nagy kedvencét, a számmisztikát? Vagy rúnaismeretet? Vagy akár mágiatörténetet? Vagy bármi mást?
És Harry újra előjött párszaszájúsága? Rowling kijelentette, hogy Harry párszaszájúságát Voldemort belekerült lélekdarabkája okozta, és e lélekdarab pusztulásával Harry ezt a képességét elvesztette. Most mitől jött elő? Nem kerülhetett újra egy Voldemort-lélekdarab Harrybe!
És végül: mikor volt terhes Bellatrix? Nem fordult elő a Halál Ereklyéi idejében, hogy 9 hónapra eltűnt volna a színről. Nincs idő, mikor kihordhatná Voldemort gyerekét.Vajon már terhes volt az utolsó kötet elején? (Mikor Voldemort megöli Charity Burbage-et és elszedi Lucius Malfoy pálcáját.) Vagy később esett teherbe? Mikor Harryéket húsvétkor elviszik a Malfoy kúriába, még terhes, vagy már megszülte a gyerekét? Ha terhes, miért nem látszik? Eléggé a végén járhat... persze mondhatjuk, hogy mágiával eltüntetheti a terhesség látható jeleit. De túl erőltetett... és terhesen, imádott nagyura magzatával a szíve alatt talán jobban tenné, ha nem harcolna, inkább vigyázna a gyermekükre.
Valószínűleg az a helyzet, hogy a Halál Ereklyéi írása alatt Rowling még nem "tudta", hogy Bellatrix terhes. Nem úgy írta meg a regényt, ezért nem lehet igazán belepasszírozni ezt a várandósságot. És ezzel el is jutottunk a jellemidegen (OOC) dolgokhoz, azoknak is mindjárt a legsúlyosabbikához.
Jellemidegen elemek
Voldemort mint apa
Van olyan érzésem, hogy a Harry Potter rajongók közül a legtöbben emiatt az elem miatt nem szeretik az Elátkozott Gyermeket. Ez ugyanis mindennel szembemegy, amit eddig Voldemortról tudtunk. Bár nem volt a 7 eredeti kötetben kimondva, de sokunkban az a kép alakult ki, hogy Voldemort aszexuális. Nem véletlenül... Voldemort talán soha nem kerül senkivel testi kontaktusba (kivéve Mógust, de az szükséges volt.) Ő alávaló, undorító lénynek tartja az embereket, nem képes velük közeli, intim testi kapcsolatot létesíteni. A szeretetre teljességgel képtelen. És csak a hatalom érdekli.Persze lehetséges, hogy mégis él benne valamiféle vadállati jellegű nemi ösztön, és azt Bella valahogy fel tudta ébreszteni. Az is lehet, hogy úgy vélte, Bellatrixot jobban magához tudja kötni, ha enged neki. Vagy éppen egy hibája miatt, büntetésből erőszakolta meg? Vagy úgy gondolta, hogy mégis összehoz egy gyermeket, aki abszolút hűséges lesz hozzá? De az a gyermek vetélytársa is lehet, nem csak hű szövetséges...
Tehát egyik magyarázat sem túl meggyőző. Rowling maga mondta egy régebbi interjúban, hogy Voldemortot nem tudná apaként elképzelni. Ennek szellemében írta meg a hét kötetet... Talán azóta meggondolta magát - ha egyáltalán van ehhez köze...
Harry mint apa
Arra természetesen lehetett számítani, hogy a szülők nélkül felnövő Harrynek gondjai lesznek az apasággal. Még azzal is, hogy - minden szeretetteljessége ellenére - esetleg nem lesz túl jó apa. Erre alapozva lehetett volna valóban jó történetet írni.De az, hogy Harry ilyen részvétlen legyen a kisebbik fiával, az akkor sem igazán képzelhető el. Mikor e sorok írója olvasta az Elátkozott Gyermeket, sokszor mondta magában, hogy "nem, ez nem Harry". Nehezen hihető, hogy Harry - még akár a vita hevében is - olyat találna mondani, hogy "bárcsak ne lennél a fiam". Még akkor is, ha Albus is azt mondta, amit mondott. De nem is ez a legnagyobb baj. Hanem az, ami teljesen idegen a jellemétől: hogy eltiltja a fiát annak legjobb barátjától, miután saját kamaszkorából pontosan tudja, milyen fontos, mennyire erőt adó dolog a barátság. Ez így valahogy nagyon nem stimmel.
Hermione balfékségei
Igen, az okos, jólelkű, felelősségteljes Hermione Granger mágiaügyi miniszter asszony úgy rejti el a szobájában az illegális, és nagyon veszélyes időnyerőt, hogy csinál egy (nem is túl nehéz) rejtvényt. Amit egy értelmes, okos kamasz is meg tud fejteni. Miért kellett egyáltalán az elvarázsolt tárgyaknak rejtvényeket mondani, tippeket adni? Ha elrejti valamiféle mágikus rejtőbűbájjal, sokkal többre megy. Persze, akkor be sem indul a történet... de ha a történet szükséges feltétele egy ennyire jellemidegen tett, akkor bizony nincs jól átgondolva.És a tanár Hermione a "kissé korrigált" világban? Tisztára idegbeteg. A szigorú, de igazságtalan tanár mintaképe lehetne. Ilyenné tette volna a Ron iránt érzett viszonzatlan szerelme? Ő ennél sokkal erősebb. Ha nem is boldogan, de élte volna az életét, nem fordult volna ki önmagából.
Cedric Diggory, a halálfaló
A 3. és 4. kötetben Cedricet egy becsületes, jólelkű fiúnak ismerjük meg. Például, amikor Harry a dementorok miatt leesik a seprűről, elkapja a cikeszt, de töröltetni akarja a meccs eredményét, mert meg nem érdemeltnek érzi a győzelmet. A Trimágus Tusa végén felajánlja Harrynek a győzelmet, lemondva a jogos dicsőségről. És ezt a fiút egy megaláztatás halálfalóvá tenné? Aligha...És a többiek...
Ginny alakja viszonylag jellemhű. Ugyanúgy képes kezelni Harryt, mint az ötödik kötettől kezdve az eredeti történetben. És a párkapcsolati vagy családi ügyekben is ő az "ész". Erre lehetett számítani, ennek a hét kötet alapján is így kell lennie - bár az elég nagy hiányosság, hogy nem tudja kezelni a Harry és Albus közötti problémát. Az a Ginny, aki (különösen az 5. kötetben) képes kezelni a (néha kimondottan kezelhetetlen) Harryt, csuklóból megoldaná a konfliktust (de akkor megint csak be sem indulna a történet). Az igazi, könyvekből megismert Ginny (különösen 22 év együttlét után) felismerné a problémát, kitalálná a megoldást rá, és meg is tudná értetni Harryvel.És még egy dolog. Teljes édességtilalmat vezessen be a gyermekeinek? Nem hinném, hogy ilyen szűklátókörű lenne. Ő többre becsüli a mértéktartó élvezetet a teljes aszkézisnél. És azt is tudja, hogy gyermekei így éppen a mértéktartást nem tanulják meg. (Azt aligha gondolhatja, hogy a gyerekei a szülői házból kikerülve, pld. a Roxfortban, nem fognak kóstolót venni a tiltott édességekből.) Ez nagyon nem illik hozzá.
Ron... ő éppen olyan kelekótya, mint volt. Ő is nagyjából olyan, mint amilyennek elképzelhető. Talán a legjobban eltalált szereplő. Dracóról hasonló elmondható, bár ő túlságosan is "jó" lett. Lehet, hogy ez betudható felesége a hatásának - és annak, amit átélt hatod- és hetedéves korában: míg az "övéi" meg akarják ölni, az "ellenségei" többször megmentik az életét.
Az új generációról az eredeti sorozatban nagyon keveset tudtunk meg (a pár oldalnyi Epilógusból, ami - csak mellékesen megjegyzem - a darab elején újra lett írva, úgy, mintha Ginny és Harry szerepet cserélt volna).
Összefoglalás
Nos, akkor mi legyen a végső ítélet? Legyen egyáltalán? Végül is, mindenkinek magának kell megtalálnia, hogy hogyan viszonyuljon ehhez a műhöz..Én úgy gondolom, hogy a történet sok olyan témát jár körül, ami Rowling számára is fontos (lásd a "Témaválasztás" szakasz). Izgalmas, fordulatos történet, mély erkölcsi mondanivalóval. De nem igazán logikus és a szereplők tekintetében nem igazán jellemhű folytatás. Inkább úgy viszonyul a "valódi" varázsvilághoz, mint pld. a filmek a könyvekhez.
Vagy lehetséges, hogy Rowling sok mindent átértékelt? Megváltoztatta a véleményét olyan dolgokban pld. mint Voldemort apasága? Igen lehetséges. Végül is, sok év telt el az utolsó igazi Harry Potter történet, a Halál Ereklyéi megjelenése óta. Természetes, hogy ennyi idő alatt néhány dolgot akár ő maga is másképp lát. De ennyire?
És egyáltalán mennyi volt az ő része ebben a műben? Az alapötlet tőle származik, vagy csak a nevét adta hozzá? Ha így volt, miért? Jó lenne, ha egyszer ő maga válaszolna, magyarázatot adna ezekre a kérdésekre. Ha találkoznék vele, azt hiszem, sok kérdésem lenne hozzá az Elátkozott Gyermekkel kapcsolatban. És - bár minden tiszteletem Rowling anyánké - azt hiszem, nem lennének túl kellemesek számára ezek a kérdések.
Valószínű, hogy amikor újra elolvasom a sorozatot, ezt is el fogom olvasni a végén. De lesz egy kis kesernyés szájíz... hacsak Rowling nem ad valamikor (pld. egy interjúban vagy a honlapján) logikus és őszinte válaszokat.
