Teória: Rowling másképp tervezte a 7. részt?

Tudjuk (vagy legalábbis erősen valószínűsíthetjük), hogy Rowling nagy vonalakban előre eltervezte a Harry Potter történetet. Ezt megerősítik saját nyilatkozatai is, de az is emellett szól, ahogy az első kötetek dolgai, furcsaságai, apróságai stb. a későbbi kötetekben értelmet és magyarázatot nyernek.

Hogy mikorra készült el és milyen részletes volt ez a terv, azt nem tudjuk; de feltételezhetjük, hogy mire Rowling befejezte a Bölcsek Kövét, addigra már „tudott” legalábbis nagy vonalakban a jóslatról, Piton szerepéről, Pettigrew árulásáról, a horcruxokról, talán az ereklyékről is; továbbá Dumbledore múltjáról (Grindelwald-affér és Ariana története), Piton vonzalmáról Lily iránt, a főbb szereplők párválasztásáról (Harry + Ginny, Ron + Hermione, Remus + Tonks stb.), a halálesetekről és a túlélőkről.

Azt is tudjuk, hogy Rowling az évek alatt többször is változtatott kisebb-nagyobb mértékben a terven. Voltak elhagyott szálak (pld. Ron „mugli könyvelő” rokona) és módosítások is. Ami ezek közül a talán legkomolyabb: Rowling maga mondta el a 7. kötet megjelenése után, hogy eredeti tervei szerint meghalt volna Arthur Weasley az 5. kötetben a minisztériumi kígyós támadáskor, de nem halt volna meg Remus Lupin és Nymphadora Tonks.

De  valószínűleg ennél is többről van szó. Ebben a blogbejegyzésben egy olyan teóriámat fejtem ki, ami szerint az utolsó, 7. kötetben az eredeti tervekhez képest nagyobb mértékű változtatás történt.

A 6.kötet (Félvér Herceg) megjelenése után nem sokkal Rowling (azóta már csak archiváltan elérhető) régi honlapján egy szavazáson a következő kérdés győzött: „Mi történik a titokkal, ha meghal a titokgazda?” Rowling válaszának lényege: a titok abban az állapotban marad, amiben a titokgazda halálakor volt. Mivel nincs többé titokgazda, újabb embert nem lehet beavatni. Azok viszont továbbra is ismerni fogják a titkot, akiket a titokgazda a halála előtt még beavatott: (https://web.archive.org/web/20110430144607/http://www.jkrowling.com/textonly/en/faq_poll.cfm)

Ez a válasz teljesen logikus, de Grimmauld tér 12-re vonatkozóan azt jelenti, hogy Harryéknek lett volna egy biztonságos bázisuk. Senki nem juthat be oda rajtuk, a többi Weasley gyereken (Ginny, ikrek) és a Főnix Rendje tagjain kívül. Egyedül Piton jelenthetett volna problémát (a 6. kötet végén még nem ismertük a titkát), de mivel ő sem volt titokgazda, más halálfalókat nem hozhatott volna be (arra pedig lett volna esély, hogy hárman – vagy akár többen is – az egyedüli Pitont le tudják győzni).

Vagyis, nem kellett volna Harryéknek sátoros országjárásra indulniuk. Nem lettek volna elszigetelve az ismerőseiktől és a varázsvilágtól. Információkat és híreket is könnyebben kaphattak volna (pld. Ron a családjáról).

A fentiek miatt fogalmazódott meg bennem a következőkben kifejtett teória, melynek alapgondolata: Rowling eredetileg nem akarta a triót országjárásra küldeni, hanem a fent írt módon maradtak volna a Grimmauld tér 12-ben.

Természetesen, horcrux- és kardkeresés vagy más ok miatt időnként ki kellett volna mozdulniuk pár napra, és ezalatt veszélybe is kerülhettek volna.

Tudjuk, hogy a 7. kötetben más koncepció valósult meg: a titokgazda (Dumbledore) halálával minden beavatott titokgazdává vált. Hermione – mint az egyik titokgazda – nem tudott megszabadulni Yaxley-től, és bevitte őt a Fidelius hatókörén belülre, mikor elmenekültek a Minisztériumból. Ezzel akaratlanul elárulta a titkot, így nem maradhatott a trió a Grimmauld téren.

Érdekes az is, hogy a hetedik kötetben sok paradox, ellentmondásos, bakigyanús vagy jellemidegen (OOC) elem van, de ezek jelentős része megmagyarázható a teóriánkból kiindulva. Vagyis, úgy tűnik, hogy ezek a paradoxonok és problémák azért vannak, mert az előző kötetekben Rowling nem ilyen befejező részt készített elő, hanem egy olyat, amiben Harryék az idejüket nagyrészt a Grimmauld téren töltik. Ezeket később sorra vesszük. Előbb azonban nézzük meg, mi vezethette a szerzőt arra, hogy ilyen módon eltérjen a tervtől.

A változtatás indoka

A legvalószínűbb válasz: Ronald Weasley. Ő volt a trióból a legéretlenebb szereplő. Önértékelési zavarai voltak, öt szuper bátyja miatt kisebbrendűségi komplexus gyötörte, és bizony a felelősségérzete sem volt a legjobb.

Mint fentebb említettem, az eredeti terv szerint Arthur Weasley meghalt volna az 5. kötetben. Apja halála Ront (amellett, hogy sokkolta volna) bizonyára érettebbé, megfontoltabbá, elszántabbé, egyszóval: felnőttebbé tette volna. Felzárkózhatott volna lelki és erkölcsi érettségben a két társához. (Erre Rowling utalt is egy író-olvasó chat során).

Mivel azonban Rowling megkegyelmezett Arthurnak, Ron „felnövesztéséhez” mást kellett kitalálnia. Talán Rowling eredetileg úgy gondolta, hogy Dumbledore halála elegendő hatással lesz Ronra, és már a hetedik kötet tervezése közben érezte úgy, hogy ez mégsem elég.

Elküldte ezért a triót a nomád országjárásra. A nélkülözés (éhezés, didergés stb.), az összezártság és az elszigeteltség legjobban Ront viselte meg. Hermione elég okos volt arra, hogy előre felkészüljön (lélekben is) a nehézségekre, Harry pedig amúgy is hozzászokott mindezekhez Dursleyéknél (ráadásul ott még a barátait is nélkülöznie kellett). Ront azonban váratlanul és felkészületlenül érte mindez Ráadásul, mindjárt a sátorozás elején meg is sebesült. 

Ennek lett az az eredménye, hogy Ron elrohant, otthagyta két társát, majd – megbánva ostobaságát– visszatért. Ekkor megmentette Harryt, elintézte a medál horcruxot, és utána is sokkal érettebben viselkedett. Nem hisztizett többé, pedig a körülményeik – télen – valószínűleg sokkal rosszabbak voltak, mint mielőtt elrohant. Sőt, miközben Harry napi 24-ben a Halál Ereklyéiről ábrándozott, Hermione pedig azzal volt elfoglalva, hogy észhez térítse; éppen Ron vette át a csapat irányítását. És a Roxforti Csata elején is nagyot alakított: Harry párszaszó-sziszegését utánozva kinyitotta a Titkok Kamráját, hogy onnan baziliszkuszfogakat szerezzenek a még meglévő horcruxok elpusztításához, és elpusztítsák a pohár-horcruxot. Végül megkapta Hermione csókját is, mikor – a házimanókkal kapcsolatban – felelősségérzetről tett tanúbizonyságot (és a házimanók témája amúgy is Hermione szíve csücske volt).

Összefoglalva: a nélkülözés, a dühödt elrohanás, majd a megbánás és az önmagával szembenézés (amiben a medál-horcrux – szándékával ellentétben – Ronnak nagy segítségére volt) összességében meghozta azt a hatást, amit eredetileg Arthur Weasley halála eredményezhetett volna.

Problémák a 7. kötetben

Fentebb már írtam, hogy a hetedik kötetben sok probléma van, de ezek jó része megmagyaráz-hatók a teóriánkból kiindulva. Most ezeken megyünk végig

További problémák a Fidelius bűbájjal

Először is, Dumbledore kb. egy éven át készült a közelgő halálára. Miért nem adta át ezalatt a titokgazdaságot valaki másnak a Rendből? Vagy akár Hermionénak, aki már a 6. kötet idején, év elején (szeptember 19-én) nagykorú lett? Dumbledore-nak tudnia kellett, hogy a hamarosan bekövetkező távozása után minden rendtag, plusz Harry, Hermione és a Weasley gyerekek mind titokgazdává válnak. Ez pedig mindenképpen nagy kockázat Harryékre nézve. De ha Rowling a Félvér Herceg írása alatt még úgy tervezte a folytatást, ahogy azt e teória feltételezi, akkor éppen ez volt a logikus tőle: hagyja, hogy a titok vele szálljon a sírba. (És akkor már megemlítem: Rowling egyszer azt nyilatkozta a 7.kötet írása közben, hogy Dumbledore „nagy kavarodást okozott neki”. Nem tudjuk, hogy mi volt ez, mert nem bocsátkozott részletekbe: de ez is lehetett akár.)

Másik probléma: Rowling azt írta a Wizarding World honlapon (korábban Pottermore), hogy a titokgazda csak készakarva, szándékosan tudja kiadni a titkot; kényszer hatására vagy véletlenül nem képes rá (https://www.wizardingworld.com/writing-by-jk-rowling/secret-keeper). De ha ez igaz, akkor Hermione sem adhatta volna ki a titkot Yaxley-nek és nem kellett volna sátorozni menni.Természetesen mondhatjuk erre, hogy Rowling ezt csak az eredeti titokgazdára értette, az ő halálával másodlagosan titokgazdává vált emberekre nem. Vagy akár azt is, hogy ezt nem tudta Hermione. (De ebben az esetben vajon mit kap Rontól és Harrytől, ha ezt megtudják?)

És csak hogy folytassuk: hogyan lehetett Bill a saját háza titokgazdája? Vagy akkor miért nem lehetett annak idején maga James vagy Lily a Potter-házé? Logikusnak tűnő feltételezés, hogy senki nem lehet a saját ügyének, titkának vagy éppen lakhelyének a titokgazdája. Valószínűleg a Fidelius bűbáj lényegéhez tartozik, hogy kell keresni egy hűséges barátot, rokont, bajtársat stb., akire rábízható a titok. (Ezt alátámasztja, hogy a „fidelius” szó latinul hűséget jelent .) De akkor Bill sem lehetne titokgazda a saját házára vonatkozóan. Viszont Rowling nem tudta másképp Harryék új tartózkodási helyét gyorsan maximálisan védetté tenni. Ez is bakigyanús, és arra utal, hogy eredetileg nem így volt eltervezve.

És végül: miért nem kerestek Harryék egy ehető vadakban dús erdőt (amiben van egy halban dús patak vagy tavacska és sok erdei gyümölcsöt termő bokor), és telepedtek meg ott, Fidelius bűbájjal védve a táborhelyüket? Nyilván ekkor sokkal kevésbé lett volna nehéz és sokkoló (Ronnak elsősorban) az egész.

Kagylólak

Ron miért nem javasolta barátainak, hogy menjenek a Kagylólakba, ha egyszer ő is oda ment, miután elviharzott? Nem javasolta akkor sem, amikor visszatért karácsonykor – de akár szeptemberben is javasolhatta volna, mindjárt az elején. De akkor lényegében ugyanoda jutunk, mintha a Grimmauld téren maradnának.

A sátor

A sátor, amiben Harryék hónapokig laktak, Arthur Weasley egyik kollégájáé, egy bizonyos Perkinsé. Neki kiújult a lumbágója (amire nincs mágikus gyógymód?), ezért nem használta sátrat, és kölcsönadta Arthur Weasley-nek. Ő pedig továbbadta Hermionénak (tulajdonképpen Harryéknek), feltehetően a tulajdonos tudta és engedélye nélkül. Ráadásul számítani lehetett arra, hogy a sátor tönkremegy vagy Harryék elvesztik (ez utóbbi meg is történt). Arthurt ennél korrektebbnek ismertük meg.

Étel elővarázslása

Az étel egyike az elemi transzformációk alóli 5 kivételének, így nem varázsolható elő a semmiből. De a 2. kötetben McGalagony Piton pincéjében szendvicseket varázsolt elő Harryéknek. Lehet természetesen, hogy a szendvicsek már valahol készen álltak, és McGalagony csak megidézte őket (pld. begyűjtő bűbájjal), de nem túl valószínű. A Roxfortban nem szokás szendvicseket felszolgálni, így valószínűleg nem is készülnek.

Viszont nyilván sokkal kevésbé lett volna stresszes az egész, ha Harryék ételt varázsolhattak volna elő a semmiből, és nem kellett volna éhezniük. De ha igaz a teóriánk, a Grimmauld téren amúgy sem kellett volna. Sipor éppúgy táplálhatta volna őket továbbra is, mint augusztus folyamán.

Üzenetküldés patrónussal

Éppen a patrónus-specialista Harry Potter nem tanulta meg a patrónussal való üzenetküldést? Nem tanította meg neki pld. Bill, Arthur vagy Remus? Elég furcsa. De ekkor nem lettek volna annyira elszigetelve, hiszen tudtak volna kommunikálni a Renddel, a tanáraikkal, Ron a családjával, vagy akár Harry Ginnyvel. Ráadásul Hermione - saját bevallása szerint - már sikeresen próbálkozott vele.Miért nem tanítja meg a fiúknak, és miért nem használja?

Tabu bűbáj

Rowling azt nyilatkozta (a 7. kötet megjelenése előtt), hogy a Voldemort nevétől való tartózkodásnak nincs mágikus oka. Pusztán arról van szó, hogy annyira félnek tőle az emberek, hogy nem merik a nevét kimondani. És mégis szerepel a 7. kötetben a tabu bűbáj: ezzel kapták el a Voldemort nevét kimondó embereket (köztük Harryéket is).

De nem is ez a legnagyobb gond ezzel. Sokkal inkább az, hogy Harry és Hermione nem mondták ki a nevet, még  Ron távozása után sem, pedig nem tudtak a tabubűbájról. Korábban egyikük sem félt kimondani. Az még valamennyire érthető, hogy Ronra tekintettel tartózkodnak tőle (bár akkor is furcsa, hogy véletlenül nem szaladt ki egyszer sem Harry száján), az azonban már teljesen érthetetlen, hogy Ron távozása után miért tudjukkiztek továbbra is. Ez így egy dupla OOC. Persze akkor idő előtt elkapták volna őket, de ez nem magyarázza meg ezt a dolgot. Úgy tűnik, itt megint csak baki van. Nem beszélve arról, hogy még augusztusban a Grimmauld téren többször is kimondják a nevet, még Ron is. (Természetesen magyarázhatjuk ezt pld. azzal, hogy a Fidelius erősebb a tabubűbájnál, és ezért nem lett ott probléma belőle.)

Erre a bakira nem lenne szükség, ha a teóriánk szerinti módon épül fel a hetedik rész. Lehetséges ugyanis, hogy Harryék – akik kaptak volna híreket a varázsvilágról – önszántukból hatoltak volna be a Malfoy kúriába, például mert megtudták volna, hogy ott raboskodik Luna Lovegood. Vagy akár horcruxot keresnek ott. Nem kell őket tabubűbájjal elkapni.

A voldemortos álmok visszatérnek

Harrynek a 6. kötetben egyáltalán nem voltak olyan álmai, amiben belelátott volna Voldemort fejébe. Dumbledore szerint azért, mert Voldemort okklumenciával védekezik ellene. A 7. kötetben viszont az ezek az álmok visszatérnek. Talán már nem védekezett ez ellen Voldemort, miközben még fontosabb lenne, hogy Harry nem értesüljön a terveiről? Vagy valamiért nem tudott védekezni, miközben hatalma teljében volt? Vagy remélte, hogy így megtudja, hol van Harry? De akkor miért nem próbált szándékosan behatolni a fejébe? Mert ilyenről nem tudunk!

Ez szintén elég különös, sőt, bakigyanús. Nyilván az elszigetelt Harryéknek nem nagyon volt más információforrásuk. Harry csak így értesülhetett Voldemort Pálcák Ura iránti kutatásáról, de az utolsó horcrux-rejtekhelyről is. De ha Harryék a Grimmauld téren lett volna, akkor nincsenek elszigetelve a Rendtől és a Roxforttól; és erre nem lenne szükség.

Tavaszi szünet

Az első hat kötetben sosem volt utalás arra, hogy a diákok a tavaszi szünetben hazamentek volna, sőt, több jelenet is a Roxfortban játszódik tavaszi szünet idején. Feltehetjük, hogy nem is utazhattak a diákok haza. És éppen a diktatórikus, mindent ellenőrizni és irányítani akaró Voldemort-rezsim engedi haza őket?

Ez két dologra volt „jó”:

1. Draco otthon lehetett, és  látványosan bizonytalankodhatott abban, hogy felismeri-e Harryéket. Ez a rész akár el is hagyható, lehet, hogy az eredeti tervben nem is volt benne.

2. Ginny veszélybe került volna Ron lebukása után (vagyis, hogy kiderült, mégsem otthon haldoklik ragyaszóródással). Valószínűleg kivallatták volna a lányt, mit tud még Ronról és – még inkább – Harryről; vagy az elfogásával kényszerítették volna Ront önfeladásra (és Harryt még inkább, de erről nem biztos, hogy tudtak). De azzal, hogy Ginny otthon volt és el tudták menekíteni Muriel nénihez, ez is megoldódott. Viszont ha ekkor már Ginny a (majdnem) tökéletesen biztonságos Grimmauld téren lett volna (ami belefér a teóriánk szerinti eredeti tervbe), akkor erre semmi szükség.

És ezzel el is jutottunk ahhoz a problémához, aminek külön fejezetet szánok e bejegyzésen belül. Ginnyvel és a Harry-Ginny viszonnyal kapcsolatban ugyanis elég sok probléma van a 7. kötetben. Pontosabban éppen az a probléma, hogy túlságosan mellőzve van.

Ginny Weasley szerepe (inkább annak hiánya)

Szóval, Ginny Weasley-nek,aki mégis csak főhősünk szíve választottja, szinte nincs szerepe. Különösen azután nincs, hogy Harryék elmenekültek az esküvőről. Csak annyira van a lány megemlítve, hogy ne felejtsük őt el, és lássuk: Harry sem feledte őt.

De Rowling megígérte a 6. kötet után, hogy Ginnynek igen látványos tettei lesznek még (http://www.accio-quote.org/articles/2005/0705-tlc_mugglenet-anelli-3.htm). És említést tett a „hetedik lány hetedik lányáról” is (ezek szerint Molly is hetedik gyermek, bár konkrétan csak két fivéréről tudunk).  Az angol folklórban ugyanis a hetedik gyermek hetedik gyermeke különleges varázserővel bír.

Ezt a 7.  kötet után egy író-olvasó chaten „meg is reklamálták” (http://www.the-leaky-cauldron.org/2007/7/30/j-k-rowling-web-chat-transcript/). Rowling erre azt válaszolta, hogy Ginny a végső csatában (kiskorú létére) kitett magáért és komoly mágikus erőről tett tanúbizonyságot. A „hetedik lány hetedik lánya” kijelentésére pedig nem emlékezett (vagy nem akart emlékezni?).

Rowling válasza alapjaiban igaz. De tényleg csak ezek lettek volna a beígért látványos dolgok? Tényleg arra utalt volna csak, hogy Ginny egyike volt a jobb harcosoknak? Valóban csak ennyi telik a főhős szíve választottjától (még ha kiskorú is)? Nem tudott volna valami mást, többet, esetleg kimondottan „Ginnys” segítséget adni? Valami személyes támogatást nyújtani Harrynek? Ráadásul, Ginnynek nem volt alkalma viszonozni Harrynek azt, hogy a Titkok Kamrájában a fiú megmentette az életét.

Ha a teóriám igaz, akkor mindezekre lett volna lehetőség. Ginny tartózkodhatott volna hosszabb-rövidebb ideig a Grimmauld téren, miután kimenekítik a Roxfortból, és kulcsfontosság információkat  vagy más fontos segítséget adhatott volna a triónak.

Van ezzel kapcsolatban egy olyan dolog is, ami szerintem Harry részéről egy nagy OOC. Amikor Harry hazahozta a Reggeli Prófétát szeptember elsején, és abban benne volt, hogy Piton az új igazgató, a két Carrow pedig tanár lett; Harrynek miért nem jutott eszébe, hogy az egyik új tanár éppen az a halálfaló, akivel Ginny harcolt Dumbledore halálakor? Pedig éppen ő robbantotta le a lányról egy Obstructo átokkal.Emlékezzünk: Ez az Amycus Carrow éppen Cruciatus átkot lődözgetett Ginnyre, de akkor dolgozott a lányban a Felix Felicis, így egy átok sem találta el. De a 7. kötet idejében Ginnynek nincs szerencseitala!

Nagyon is különösnek tartom, hogy Harry ettől nem jött felfokozott idegállapotba. Pedig nem arról van szó, hogy Ginny már nem érdekli: akkor, amikor a kardlopásról és a „szörnyű” büntetésről értesült, teljesen kiborult (nekem úgy jobban, mint Ron). És később is nézegette a Tekergők Térképén szíve választottjának a jelét éjszakánként titokban

Lehetséges, hogy az eredeti tervben már itt kimenekítették volna Ginnyt: például Harry Albert Runcorn képében Roxmorts vasútállomásra hoppanál; és amikor a vonat megérkezik, egyszerűen magához szólítja Ginnyt azzal az ürüggyel, hogy kihallgatásra a minisztériumba kell vinnie; azután a Grimmauld térre viszi. De az is lehet, hogy Ginny egy ideig a Roxfortban maradt volna, ám Hermione tett volna a Tekergők térképére egy bűbájt, hogy az hangosan riasszon, ha Ginny (és esetleg Neville, Luna stb.) bajba kerül a Roxfortban. (Ezt amúgy a megvalósult Halál Ereklyéiben is megtehették volna.) És Ginnyt csak akkor mentik ki, amikor a kardlopás miatt bajba kerül.

Minden esetre, ha Ginny egy ideig a Roxfortban van, akkor Harryék sok fontos információt kaphattak volna tőle.

És most nézzünk néhány példát arra, hogy Ginny miben segíthetett volna Harrynek és a triónak, ha a teória szerinti befejező kötet valósul meg. A továbbiak a teóriának nem igazán képezik részét: inkább ötletek és találgatások lesznek, mint alátámasztott érvek. De mindegyik lehetséges a teória keretein belül, bár nem mindnek egyforma a valószínűsége. Közülük akár több is bekövetkezhetett volna (akár mind, de ez elég valószínűtlen), de akár egyik sem.

1. Lehet, hogy Ginny vállalta magára, hogy a kardlopáshoz megszerzi az igazgatói iroda jelszavát. Ezért kiábrándító bűbáj (vagy esetleg Harry köpenye) alatt várakozott a kőszörny előtt a folyosón. Látta, amint Piton megérkezik, körülnéz, majd odasuttogja a kőszörnynek a jelszót: „Lily Evans”. Esetleg Ginny később azt is felfedezte, hogy a tanárok más jelszót használnak, ha be kell menniük az igazgatóhoz: Harry anyjának a nevét csak Piton használta, és ő is csak akkor, ha egyedül volt. Ezután még lehet, hogy Ginny elbeszélgetett madame Pomfrey-vel Dumbledore megátkozott jobb kezéről; vagy felment a szükség szobájába a Félvér Herceg könyvéért, és abban talált valami nyomot. De a kardlopási kísérlet alatt Ginny akár meg is kérdezhette Dumbledore portréját, hogy igaz-e, amit kispekulált. Ez – vagyis, hogy Piton mégis a jó oldalon áll – eléggé súlyos információ, és Ginny talán az egyetlen, aki ezt Harrynek képes lett volna beadni.

2. Ha Ginny járt volna a Szükség Szobájának a rejtekhely elrendezésében (akár a Félvér Herceg könyve, akár más ok miatt), rátalálhatott volna a diadémra. Megérezhette, hogy az valahogy olyan, mint Denem naplója volt. (Ehhez nem kell feltétlenül, hogy tudjon a horcruxokról.) Még ha nem is vette volna magához (például mert tartott tőle), Harrynek elmondhatta, mikor már a Grimmauld téren volt. És akkor nem lett volna szükség arra, hogy Harry Voldemort fejébe látva szerezzen tudomást a Roxfortban elrejtett horcruxról.

3. Amikor csak elolvasom a 7. kötetet, van olyan érzésem, hogy Godric’s Hollow-ban nem Hermionénak, hanem inkább Ginnynek kellett volna Harry mellett lennie. Ő az, aki Harrynek legjobban tud lelki támaszt nyújtani; és Harrynek a szülei sírjánál éppen erre van szüksége. (És furcsa is volt a mindig racionális Hermionét ilyen szerepben látni, ez már-már OOC.) Lehetségesnek tartom, hogy Rowling eredetileg Ginnyvel tervezte el a Godric’s Hollow-i kirándulást. Például egy korábbi akcióban Ron és Hermione megsérült és harcképtelenné vált, de Harry mielőbb szerette volna megszerezni a kardot, Ginny viszont nem volt hajlandó őt egyedül elengedni. Ginny Bathilda házából kimenthette volna Harryt (esetleg meg is ölhette volna a kígyót); ezzel azt is viszonozva, hogy Harry anno megmentette az életét a Titkok Kamrájában.

4. Lehet, hogy Ginny megszabadította volna Harryt a lélekdarabtól. Ehhez sem kell feltétlenül, hogy tudjon a horcruxokról és Harry horcrux voltáról. Talán elegendő lett volna, hogy szereti Harryt, együtt van vele, és a maximumra fokozza a fiú iránta érzett szeretetét. Elképzelhető, hogy ezt a szeretetet Voldemort lélekdarabja nem tudta volna elviselni: vagy elpusztult, vagy eltávozott volna Harryből. Hiszen Voldemort nem tudja felfogni a szeretetet, de allergiás annak megnyilvánulására. Talán ez a lélekdarabjaira is igaz. És akkor Harry nem horcrux többé. Ez is egyfajta életmentés lett volna Ginny részéről. De ezt kevésbé tartom valószínűnek: ekkor Harrynek nem kell elmennie „meghalni” a Tiltott Rengetegbe, és elmarad a King’s Cross jelenet is Dumbledore-ral, pedig az nagyon fontos és (Rowling nyilatkozata szerint) régóta el volt tervezve.

5. Az is lehet, hogy Ginny és nem Ron nyitotta volna ki a Titkok Kamráját, hogy baziliszkuszfogat szerezzen és ledöfje Hugrabug poharát. (Ehhez viszont már tényleg tudnia kell a horcruxokról.) Az 5. kötettől kezdve többször is szerepel Ginny hangutánzó képessége, aminek nem lett szerepe; miközben Ron (akinek eddig meg sem volt említve ilyen irányú tehetsége) elég jól leutánozza Harry párszaszó-sziszegését ahhoz, hogy átverje a Kamra bejáratát.

A megvalósult 7. kötetben Ginny nem volt jelen a medál elpusztításánál, így nem hallhatta, amikor Harry megparancsolta, hogy nyíljon ki. De nem zárható ki, hogy az eredeti terv szerint Ginny ekkor jelen lett volna. A medált a kard megszerzése után akár a Grimmauld téren is elintézhették volna.

Florean Fortescue

Foglalkozzunk még egy olyan eltéréssel, amit Rowling maga árult el: (https://www.wizardingworld.com/writing-by-jk-rowling/florean-fortescue) 

Az Abszol Út fagylaltosáról, Florean Fortescue-ról van szó, aki különös érdeklődést mutatott a mágiatörténet iránt (ami jól látszott a 3. kötetben). A 6. kötetben megtudjuk, hogy elrabolták, és Rowling azt állítja, hogy megölték.

Eredetileg Rowling úgy képzelte, hogy Harryék valamikor kiszabadítják (talán éppen a Malfoy Kúriából?), és ő – mint afféle hobbi történész - fontos információkat mond majd el Harrynek az ereklyékről (köztük főként a Pálcák Uráról) és Hollóháti diadémjáról. Rowling azonban úgy döntött, hogy a diadémról a Szürke Hölgy éppen eleget mesél, Phineas Nigellus Black pedig jobb információforrás. (Szerintem ezzel kapcsolatban Rowling bakizott a Wizarding World-ön, és Xenophiliust vagy Ollivandert akarta írni. Phineas sem a Pálcák Uráról, sem a diadémról nem mondott semmit.) Így Florean Fortescue-nak a továbbiakban nem volt szerepe, ezért Rowling „kivégezte”.

Nézzük, hogy fér bele ez az információ a teóriánkba!

Valószínű (bár nem biztos), hogy Florean Fortescue nem volt a Főnix Rendjének tagja, és nem volt bejárása a Grimmauld tér 12-be. (Sehol sincs megemlítve, hogy tag lett volna, vagy járt volna ott.) Mivel nem volt életben a titokgazda, beavatni sem lehetett. Így szerepet kaphatott volna az eredeti tervben is a Kagylólak, mint Florean Fortescue (és talán Luna, Ollivander, Ampók és Dean) menedéke. Harry (egyedül vagy barátaival) ingázhatott volna a Grimmauld tér 12. és a Kagylólak között, de pár napot ott is tölthettek volna.

Fortescue beszélt volna a diadémról, és lehet, hogy Harry ráismer a leírásból. Vagy akár Ginny, ha valóban találkozott a diadémmal, ami „valahogy olyan volt, mint a napló” (lásd előző szakasz). Ez így bizonyíték lett volna arra, hogy valóban egy horcrux van a Szükség Szobájában; és azt is tudnák, hogy micsoda, és hol van a kastélyon belül. Neki lehet állni a roxforti behatolás tervezésének. (Viszont ekkor nem kerül sor a Hollóháti Helénával való beszélgetésre, vagy sokkal rövidebben, esetleg csak utólag.)

Kérdéses, hogy Florean Fortescue mennyit mesélt volna a Pálcák Uráról és az ereklyékről. Lehetséges, hogy lényegében azt adta volna elő, amit Xenophilius Lovegood, és ekkor az ő meglátogatására nem lett volna szükség. A másik lehetőség, hogy Ollivander szerepét veszi át, és esetleg Ollivander hal meg; vagy ha mégis életben marad, csak pontosít vagy kiegészít néhány információt: pld. megemlíti, hogy Gregorovics régen azt hirdette, hogy megszerezte a Pálcák Urát, de ellopták tőle (ami akkor kellene, ha Harry valóban nem látna bele Voldemort fejébe ebben a kötetben sem).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kicsoda Credence? Lehet-e Aurelius Dumbledore?

FRISSÍTÉS: A "Dumbledore Titkai" filmből kiderül a válasz. A végére beírtam, SPOILER figyelmeztetéssel.

 

A Grindelwald Bűntettei film végén elhangzik a Nurmengardban, Grindelwaldtól, hogy Credence valójában Albus Dumbledore testvére, Aurelius Dumbledore. Vajon ez lehetséges? Vagy Grindelwald hazudott? Esetleg nem testvér, de közeli rokon? Ezt a kérdést fogjuk ebben a blogbejegyzésben körüljárni.

Grindelwald hazudott?

Az első lehetőség, hogy ez az egész egy hazugság. Ebben az esetben Credence nem Dumbledore, nincs hozzájuk semmi köze.
Grindelwaldnak van oka azonban ezt hazudni. Holtan szeretné látni egykori barátját, Albus Dumbledore-t, de a vérszerződés miatt nem ölheti meg. Különösen, miután a vérszerződést tartalmazó fiolát elvesztette.
Ezért nyilván szüksége van valakire, aki elvégzi a piszkos munkát. Az ideális jelölt erre egy nagyon erős, de könnyen befolyásolható mágus. Szerencséjére, van is egy ilyen a környezetében: Credence. De el kell érnie, hogy Credence Albust személyes okból is gyűlölje, tényleg meg akarja ölni. Erre jó ez a hazugság.
És a főnix? Grindelwaldnak aligha jelent gondot a megfelelő időben egy példányt odarendelni vagy megidézni, hogy állítását alátámassza. És még egy dolog: Albus azt mondja Göthének, hogy a Dumbledore család egy tagjának akkor jelenik meg egy főnix, ha az illető bajban van. De Credence nincs bajban! (Hacsak nem azt tekintjük bajnak, hogy Grindelwald szolgálatába állt. De az már korábban megtörtént.) És az első rész végén a metróban nem jelent meg neki a főnix, pedig akkor igazán bajban volt...
És még egy, ami ezt alátámasztja: Irma Dugard (a félmanó szolgáló) megölése. Irma és Credence valódi nagynénje ismerték egymást (bár lehetséges, hogy csak a hajón ismerkedtek meg). De akkor is fennállt a veszélye annak, hogy - ha Irma értesül a babák felcseréléséről - esetleg elmondja, hogy Credence nagynénje ki volt valójában (már a nő neve is elég lehet), és akkor Credence egészen más úton indul el a családját keresni. És kiderülhet, hogy semmi köze nincs a Dumbledore-okhoz.

Néhány fontos tény

Bár a magam részéről a legvalószínűbbnek azt tartom, hogy Grindelwald hazudott (ahogy fentebb ki van fejtve), azért vizsgáljuk meg azt a lehetőséget is, mi van, ha a szavaiban mégis van igazság? Ez a lehetőség ugyanis számos érdekes (és nem teljesen kizárható) lehetőséget tartogat. Nem feltétlenül kell, hogy Credence Albus testvére legyen, lehet távolabbi rokon is, pld. unokatestvér vagy unokaöcs.
Mielőtt azonban nekilátunk összegyűjteni és megvizsgálni ezeket a lehetséges eseteket, gyűjtsük össze azokat a tényeket, amik ebből a szempontból relevánsak lehetnek. Ezek a tények részben a 7. kötetből (Harry Potter és a Halál Ereklyéi), részben a Pottermore (újabban Wizarding World) honlapról, részben Rowling egyéb közléseiből (interjúk, chatek stb.), részben a Grindelwald Bűntettei filmből (vagy annak forgatókönyvéből) ismertek.

1. Percival Dumbledore (Albus, Ariana és Aberforth apja) legjobb tudomásunk szerint meghalt az Azkabanban.
2. Kendra (Albus, Ariana és Aberforth anyja) 1899 nyarán meghalt. Ez azt jelenti, hogy ekkor volt a Dumbledore - Grindelwald barátság, és (nyár végén) Ariana halála.
3. Ariana obskuráló volt.
4. Ariana 14 éves volt a halálakor. Aberforth ekkor kb. 15 éves, Grindelwald 16, Albus 17 vagy 18.
5. Kendra halálát Ariana dühkitörése (feltehetően obskúrusa) okozta. Ez felveti annak lehetőségét, hogy Kendra és Ariana valamin veszekedtek.
6. Credence-t Amerikába akarták szállítani 1901-ben, de a hajó elsüllyedt. Ekkor kisbaba volt, valószínűleg 1900-ban született, esetleg 1899-ben. Nem zárhatjuk ki, hogy Credence azon a végzetes nyáron született, mikor felbukkant Godric's Hollow-ban Grindelwald és meghalt Ariana, de ez már eléggé határeset. Elképzelhető, hogy akkor nemzették.
   
7. Credence nem a szüleivel utazott Amerikába, hanem a nagynénjével. (Mielőtt Leta elcserélte Corvus-szal.)
8. Az obskúrus  túlélheti a kibocsájtóját.
9. Grindelwald már előzetesen tudott Credence létéről.

Credence valóban testvér (vagy féltestvér)?

Credence Percival fia?

Percival bebörtönzéséig nem tudunk arról, hogy negyedik gyermeke is született volna. Lehetséges, hogy Percival megszökött az Azkabanból, de nem tért haza? Például félt, hogy ott keresik elsőként? Inkább összeállt egy számunkra ismeretlen nővel, és tőle született új gyereke? Ez ellenmond az 1. ténynek, emellett sok új feltevéssel jár, cserébe kevés dolgot magyaráz meg (Occam borotvája elv!). Szerintem ezt a feltevés ejthetjük, több szót kár rá áldozni, bár teljesen nem zárható ki.

Credence Kendra fia?

Elképzelhető elvileg, hogy Credence Kendra fia, de nem Percival az apa. Kérdéses, hogy Kendra, akinek napi 24 óráját lefoglalja Ariana, hogy tud egy ismeretlen férfivel összejönni, majd egy gyereket kihordani. Viszont Kendra nagyon magányos lehetett, és elképzelhető, hogy magányát egy románccal próbálta oldani. Emellett, anyja terhessége, majd egy testvér születése eredményezheti Ariana olyan dühkitörését, ami akár Kendra halálát okozza (5. tény). És az is lehetséges, hogy ezt a "törvénytelen gyermeket" Albus Amerikába küldi (6. és 7. tény), mivel úgy sem tud vele mit kezdeni.
De ki volt a nagynéni? Persze, a Dumbledore családnak - vagy még inkább Kendra családjának - lehetnek olyan tagjai, akikről nem tudunk.
Ebben az esetben Credence nem volna igazából Dumbledore, de (fél)testvére volna Albusnak. Elképzelhető az is (de remélem, nem így lesz), hogy Kendra esetleg valamely fiával keveredett vérfertőző viszonyba. Ekkor Credence valóban testvére volna Albusnak és valóban Dumbledore volna.
Összességében: jelenleg nem látok okot arra, hogy elvessük azt a lehetőséget, hogy Credence Kendra fia. De egyedüli magyarázatként sem fogadhatjuk el. Tartsuk szem előtt, mint egy lehetőséget a sok közül, és nézzük meg, milyen lehetőségek vannak még...

Credence = Ariana? 

E feltevés szerint Credence valami módon megegyezik Arianával, az ő létének valamiféle folytatása. Egy lehetséges mechanizmus: Ariana halála után az obskúrusa életben marad (3. és 8. tény), majd az valamiféle módon manifesztálódik egy kisfiú formájában.
Talán ez az egyedüli olyan feltevés, ami nem mond ellent ismereteinkkel, és ami szerint Grindelwald igazat mondott volna. Mivel Credence valami módon azonos Arianával, tényleg testvére Albusnak és tényleg Dumbledore. Ráadásul, Credence "létrejötte" történhetett Ariana halála után is, akár 1900-ban vagy 1901 elején, így nem lenne annyira "határeset" a születése (lásd 6. tényt).
Felvetődik viszont pár kérdés.
Először is, miért történik nemváltás? Egy halott lány obskúrusa miért fiú alakban manifesztálódik?
Másodszor: ki adta neki az Aurelius nevet?
Harmadszor: Albus Dumbledore nem gondolt erre a lehetőségre? Nem jött rá? Persze, titkolhatja is... Lehetséges, hogy az obskúrus által létrehozott gyermeket elkeresztelte Aureliusnak, és elküldte Amerikába.
Negyedszer: Honnan tud minderről Grindelwald? (9. tény)
De összességében ezt a lehetőséget sem vethetjük el.

További lehetőségek

Credence Aberforth gyermeke?

Lehetséges, hogy a kisebbik Dumbledore fiú nem csak a kecskék iránt mutatott érdeklődést. És ha egy 15 éves fiúnak gyermeke születik, az elég kellemetlen tény ahhoz, hogy titokban tartsák, és elküldjék a zabigyereket Amerikába valami ottani rokonhoz (6. és 7. tény).
És ha Ariana ebben a témában kedvenc fivére védelmére kel, akkor létrejöhet egy olyan vita is anyjával, ami az obskúrus kibocsájtását és Kendra halálát eredményezi (5. tény).
Ha ez lenne a megoldás, akkor vajon ki lehet az anya? És honnan tud róla Grindelwald?

Credence Ariana gyermeke?

Ariana halálakor 14 éves volt (4. tény). Ez nagyon fiatal kor az anyaságra, de elvileg lehetséges, hogy teherbe esett és gyereket szült. Ez elég okot ad a veszekedésre az anyjával, különösen, ha Kendra el akarta választani Arianát a gyermekétől (5. tény). És ez a gyermek is szégyent hozna a családra, ezért elképzelhető, hogy elküldik messzire (6. tény). Anyjával sem tudott utazni, mert ő addigra már halott volt (7. tény).
De vajon ki lehet az apa?
Először is, egy kézenfekvő válaszlehetőséget ki szeretnék zárni: a három mugli fiút. Amikor ők bántották (megerőszakolták?) Arianát, akkor ő még csak 6 éves volt. Bár a varázsvilágban sok minden lehetséges, nem hinném, hogy Ariana 6 évesen teherbe esett, majd 8 évig hordta ki a magzatát. Ezért úgy vélem, a 3 mugli fiút mint lehetséges apát kizárhatjuk.
Lehetséges-e, hogy Grindelwald azon a végzetes nyáron ejtette Arianát teherbe? Grindelwald felbukkanása és Ariana halála között max. 2 hónap telhetett el, annyi idő alatt Ariana nem tudta volna kihordani a gyermekét. Esetleg a túlélő obskúrus kihordta a gyermeket... ez elég bizarr feltevés, de jelenleg nem ismerünk olyan információt, ami kizárná, ráadásul ebben az esetben a gyermek születhetett volna elég későn ahhoz, hogy 1901-ben még tényleg csecsemő volna, olyan, amilyennek a filmben láttuk a süllyedő hajón.
És az sem zárható ki, hogy Grindelwald már korábban is meglátogatta angliai nagynénjét (Bathildát), esetleg ősszel, mikor a fiúk a Roxfortban voltak. És a szomszédban felfedezte az elrejtett Arianát...
Minden esetre, ez a feltevés megmagyarázza azt, hogy Grindelwald tud Credence-ről (hiszen ő az apja) és akár el is nevezhette Aureliusnak. A többi feltevés nem magyarázza meg a 9. pontot (bár nem zárható ki, hogy Grindelwald kinyomozta).
És még egy kellemetlen lehetőség: esetleg Aberforth az apa. Tudjuk, hogy a ő és Ariana szorosan kötődtek egymáshoz. Lehetséges, hogy egy testvéri ölelésnél túllőttek a célon? És az eredmény egy vérfertőzésben fogant gyermek? Ez is magyarázatot adhat pld. a veszekedésre Kendra és Ariana között; illetve, érthető a gyermek eltávolításának szándéka. Ráadásul, lehetséges, hogy a fiúk nem is tudtak erről az egészről, mert Ariana terhessége és szülése a tanév alatt zajlott, amikor ők a Roxfortban voltak, és Kendra bizonyára nem írta meg levélben ezt a hírt (már csak azért sem, nehogy a levél illetéktelen kezekbe kerüljön) és a gyereket elrejtette a nyári szünet előtt. Viszont ebben az esetben a gyermeknek nagyobbnak kellene lennie 1901-re, mint amilyennek a hajón láttuk.
Csak a rend kedvéért említem meg azt az esetet, hogy Albus az apa. Ez ugyanis nagyon valószínűtlen. Egyrészt Albus nemi irányultsága miatt, másrészt hozzá nem kötődött Ariana annyira, mint Aberforth-hoz.

És végül még egy: lehet, hogy Credence mégis Corvus Lestrange? Hogy esetleg a babákat visszacserélték?

Tehát, mi lehet a válasz? Nem tudjuk. Túl sok a lehetőség. Magam részéről jelenleg az első alternatívát tartom a legvalószínűbbnek: vagyis, hogy Credence-nek semmi köze a Dumbledore-okhoz, és Grindelwald hazudott. De ki tudja? 

 

SPOILER!

Lapozz!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Dumbledore Titkaiból kiderült, hogy Credence valóban Aurelius Dumbledore, de Aberforth gyermeke. (Tehát, Grindelwald abban hazudott, hogy Albus testvére lenne. Neki unokaöccse.) Aberforth beleszeretett egy Godric's Hollow-i lányba akkoriban, amikor Grindelwald Godric's Hollow-ban járt. És összehozták a gyermeket, akit a lány családja elküldött Amerikába. Albus csak pletykákat hallott egy gyerekről, konkrétumok nélkül, és nem tudott intézkedni.

Azonban maradt még néhány kérdés:

1. Ki volt az anya? Egy felvetés: ha már Godric's Hollow-i, akkor talán egy Potter lány? Ez mindenképpen ütős lenne: Credence apai ágon Dumbledore, anyai ágon Potter. És még a haja is fekete... De hogy máris egy ellenvetést tegyek ezzel kapcsolatban: a Potter családról (a Wizarding World / Pottermore-on közzétett története szerint) az a benyomásom, hogy egy toleráns család, és ők - ha nem is örülnének neki - szerintem szeretetben felnevelnék a gyereket, nem küldenék ki Amerikába - hacsak nem éppen Grindelwald elől kell elmenekíteni.

2. Honnan tudott a gyerekről Grindelwald? Credence-t valószínűleg a Grindelwald-affér nyarán nemzette Aberforth - bár az sem lehetetlen, pld. a következő karácsonyi szünetben vagy még később, akár 1900 nyarán. Akárhogy is, mire Aurelius megszületett, Grindelwald már rég elhagyta Godric's Hollow-t.

3. Ki volt Credence/Aurelius kísérője a hajón? A forgatókönyv szerint "nagynéni", tehát valószínűleg az anyának egy nővére.

4. Hová küldték volna Amerikába, és kihez? (Barerbone-ékhoz nem őt küldték, hanem Corvus Lestrange-et, csak Leta felcserélte a két csecsemőt.) Annyit még megemlítek: Amerikába is kerültek Potterek a Wizarding World szerint, pld. Abraham Potter, a 12 ős auror egyike...

5. Mi történt az anyával?

6.  Ki adta a kisfiúnak az Aurelius nevet? Aberforth? Vagy az anya? Esetleg a nagynéni?

Ha lesz folytatás, vajon választ kapunk-e ezekre a kérdésekre, vagy ez csak egy mellékszál? És lesz-e folytatás?

 

 

 

Az elátkozott Gyermek - Elátkozott darab?

Első bejegyzésemben a Harry Potter és az Elátkozott Gyermek című alkotásról lesz szó. Ez a mű alaposan megosztotta a rajongóközösséget. Egyesek szerint szuper, fantasztikus, zseniális, letehetetlen; mások szerint vacak, tele van logikai ellentmondásokkal és bakikkal, a szereplők jelleme teljesen más, mint kellene lennie (OOC), összességében olyan, mint egy fanfic - a rosszabbik fajtából.

Vajon melyik tábornak van igaza? Ezt nyilván nem lehet eldönteni. Tény, hogy egy izgalmas történet, akcióval, romantikával, érzelmekkel, rejtélyekkel. Az is tény, hogy sok szereplő karakteridegen módon viselkedik, és a történetben sok a baki. Ezek egy része magyarázható, de sokszor eléggé erőltetetten.

De tekintsük át, miről is van szó a történetben.

Témaválasztás

Maguk a témák, amiket a mű körüljár, meglehetősen Rowling-szerűek. A halál, a gyász témája, az élők vágyakozása halott szeretteik után - ez mind végigkíséri a Harry Potter történet 7 eredeti kötetét. Az Elátkozott Gyermek kiinduló fordulata egy öreg apa nem múló gyásza, aki évtizedekkel ezelőtt elvesztette egy szem imádott fiát, és ezt azóta sem tudta feldolgozni. Szeretné őt visszahozni, még akkor is, ha ezért illegális időnyerőt kell alkalmazni. Könnyű áldozata egy fiatal, gátlástalan boszorkánynak, aki soha nem látott apját szeretné visszahozni - aki valójában hasonló helyzetben van, és hasonlóan hiábavaló vágyak élnek a szívében. És amely vágyak ismerősek Harrynek is - csak ő már sok éve leszámolt velük. Annyira, hogy amikor az Elátkozott Gyermek végén lehetősége volna visszahozni szüleit, úgy dönt, hogy nem él a lehetősséggel. Szenved , nagy fájdalmat él át - de meghozza ezt a helyes, nehéz döntést és tartja magát hozzá.

Egy másik kedvenc témája Rowlingnak a tinédzser korosztály. Akiket sokszor gyereknek néz a felnőttek világa, de valójában nagyon is "hatóképesek", képesek komolyan befolyásolni az eseményeket. Saját érzéseik vannak, önállóan döntéseket hoznak - ám a kevés élettapasztalatuk miatt ezek a döntések nem mindig szerencsések. Az Átmeneti Üresedés is nagyrészt erről szól, de a Harry Potter regényfolyamban is egy tinicsapat menti meg a világot - gyakran nem a legjobb döntéseket hozva, de végül is győzedelmeskedve. De említhetnénk a kamasz vagy alig felnőtt, fiatal Dumbledore vagy Piton végzetesnek bizonyuló, hibás döntéseit is. Az Elátkozott Gyermekben pedig két kamaszfiú okoz nagy galibát - szerencsére rendbe is hozzák.

Ezzel elérkeztünk egy újabb, Rowling történeteiben gyakori elemhez: a súlyos (gyakran végzetes) tévedéshez, majd az azt követő bűnbánathoz és vezekléshez. Az eredeti Harry Potter történetben Piton és Dumbledore fiatalkori botlásai juthatnak eszünkbe, de Harry minisztériumi "mentőakciója", vagy éppen Ginny elsőéves kori naplós afférja is ide sorolható. Az Elátkozott Gyermekben pedig Albus és Scorpius időkavarós mentőakciója sül el balul - bár szerencsére, tragikus következmények nélkül (pontosabban, azok utólagos felszámolásával).

 Ugyancsak visszatérő gondolat cselekedeteink hatásainak szerteágazó (és gyakran váratlan) volta, ami az Azkabani Fogolyban is és az Elátkozott Gyermekben is az időnyerő alkalmazásához erősen kapcsolódik. De nem csak itt fordul elő, hanem áthatja az egész Harry Potter sorozatot, (és az Átmeneti Üresedést is). Piton kihallgat egy jóslatot, elmondja urának, és ezzel közvetve szerelme halálát idézi elő. De Dumbledore sem kívánta a kishúga halálát. Harry megmenteni akarta Siriust, nem pedig megöletni... És az Albus-Scorpius páros sem akarta előidézni a Voldemort uralta világot.

És a szeretet sokféle formája. A barátság... Albus és Scorpius igaz barátok; mint Harry, Ron és Hermione, vagy éppen a Tekergők voltak. Mint kiderült, Malfoy irigyelte is a triót, mert az ő triója a két buta gorillájával egyáltalán nem ilyen volt. A szerelem... ahogy James várt annak idején évekig kitartóan Lilyre, Ginny várt Harryre, úgy vár Scorpius Rose-ra, és talán ő is sikeres lesz. Szülői szeretet... Bár Harry apaként nem áll a helyzet magaslatán, azért a végére csak megérti, hogy mi a helyzet. És kiderül, hogy minden látszat ellenére nagyon is szereti Albus fiát.
 
Összességében tehát úgy tűnik, hogy az Elátkozott Gyermek olyan témákat jár körbe, amik Rowlingnak a legfontosabbak, amik a műveiben leggyakrabban visszatérnek. Ezért élek azzal a feltételezéssel, hogy a történet alapötlete Rowlingtól származik. A részletek... az már más kérdés.

 Logikai bakik

Igen, a részletek... Sajnos, ha jobban belemegyünk a részletekbe, kiderül, hogy a történet tele van logikai buktatókkal. Pontosabban, önmagában nagyjából megáll, de sok helyen ellentmond az eredeti 7 kötet tartalmának.

Kezdjük az alternatív, Voldemort uralta világgal. Miután a fiúk "korrigálták a múltat", Cedric túlélte a tusát, de a megaláztatás miatt halálfaló lett. Ez a momentum önmagában is megér egy misét, de erre majd a "Jellemidegen elemek" szakaszban térek vissza. Most foglalkozzunk a történettel. Tehát, Cedric halálfaló lesz, megöli Neville Longbottomot, így ő nem tudja megölni a kígyót, tehát marad egy horcrux, és Voldemort nem győzhető le... Oké, de miért hal meg Harry? Őt elvileg védi anyja önfeláldozása, ami nem ért véget a 17. születésnapján, mert Voldemort - azzal, hogy felhasználta a vérét a temetőben - önmagában élteti tovább. Dumbledore a King's Cross jelenetben kifejtette: addig Harryt nem lehet megölni, amíg Voldemort él, testében Harry vérével. Mindehhez hozzájárul a bodzapálca, ami Harryé, és ezért Harryt nem ölheti meg... bár Piton életben maradása arra utal, hogy az alternatív világban a Pálcák Ura talán nem játszik annyira fontos szerepet.

Persze, ha nagyon akarjuk, ez a baki menthető. Egyrészt, lehet, hogy az alternatív világban Voldemort nem Harry vérét használta fel. Ez nem túl valószínű, mert azt megemlítik, hogy Harry - egyedül - megnyerte a Tusát, így feltételezhetjük, hogy a temetőbe is elkerült - csak nem Cedric társaságában.

Van egy másik, kissé szentimentális lehetőség is. Tételezzük fel, hogy az eredeti Roxforti Csata során (tehát, amelyben Voldemort elesik és Harry győz) van egy pillanat, amikor Neville megmenti Ginny életét. Például ez megtörténhet az alatt, amíg Harryék a diadémot keresik a Szükség Szobájában, és Malfoyékkal harcolnak. Ha viszont az alternatív világban eddigre a halálfaló Cedric megöli Neville-t, akkor ő nem tudja Ginnyt megmenteni. Lehetséges, hogy mikor Harryék kijönnek a Szobából, az a szörnyű hír várja őket, hogy Neville és Ginny halott... Harry fájdalomtól és bosszúvágytól gyötörten elviharzik a Szellemszállásra. Még Piton előtt odaér, meggondolatlanul, dühösen rátámad Voldemortra, aki könnyen bevisz neki egy Avada Kedavrát. Harry most is a "King's Crossra" kerül - csak most nem akar visszajönni. Nem akar tovább élni a Ginny nélküli világban. Úgy dönt, hogy továbbmegy... Voldemort győz, a Pálcák Ura is az övé lett, hiszen megölte előző tulajdonosát (Harryt). Nem kell megölnie Pitont, így ő életben marad.
Ez a történet feloldja az ellentmondást, és mellékesen megmagyarázza, hogy Piton hogyan lehet életben az alternatív valóságban. És megmagyarázza Ginny hiányát is: ő ugyanis egyáltalán nem szerepel az alternatív világban, pedig ha élne, biztosan ott lenne Pitonnal, Hermionéval és Ronnal az ellenállók között... Mindazonáltal, erre a magyarázatra nincs semmi közvetlen bizonyíték.

Egy másik logikai probléma: kicsoda Skorpió Király?
Az a Scorpius, akit ismerünk, biztosan nem. Ő imád tanulni,  nem mással csináltatja meg a leckéit, semmi baja a mugliivadékokkal (sőt, épen egy mugliivadéknak a lányába szerelmes), és elborzad Skorpió Királytól. De akkor ki az? Van egy másik Scorpius Malfoy? Végül is ez lehetséges, de nem találkozunk vele. Nem bukkan fel... És ha igaz, hogy két Scorpius Malfoy van jelen, és egyikük a "jó világból" érkezett, akkor miért ne érkezhetne vele ide Albus is? Mert ő ebben a világban nem létezhet? De nem létezhet az általunk megismert, jólelkű Scorpius sem! Csak Skorpió Király, ő született bele és nevelkedett ebben a világban, de őt nem látjuk. Csak hallunk róla.
Hasonló kérdés vetődhet fel a "kicsit korrigált világban" szereplő griffendéles Albus esetében is. A "mi Albusunk" ebben a világban idegen. Nem tud arról, hogy griffendéles, mert nem tudja, hogy fogadott Ron és Padma fiával, Panjuval (sőt, arról sem, hogy Ron felesége Padma, nem pedig Hermione). Van egy másik Albus?
Ezt a bakit nem tudom igazán feloldani. Jól mutatja, hogy milyen könnyen kerülhet egy író paradox helyzetbe, ha időutazással kacérkodik.

És a tanár Hermione a  "kicsit korrigált világban"? Éppen azt az egy tantárgyat tanítja, amiből nem érte el a kiváló minősítést az RBF-en. Miért nem tanított pld. átváltoztatástant vagy bűbájtant, vagy a nagy kedvencét, a számmisztikát? Vagy rúnaismeretet? Vagy akár mágiatörténetet? Vagy bármi mást?

És Harry újra előjött párszaszájúsága? Rowling kijelentette, hogy Harry párszaszájúságát Voldemort belekerült lélekdarabkája okozta, és e lélekdarab pusztulásával Harry ezt a képességét elvesztette. Most mitől jött elő? Nem kerülhetett újra egy Voldemort-lélekdarab Harrybe!

És végül: mikor volt terhes Bellatrix? Nem fordult elő a Halál Ereklyéi idejében, hogy 9 hónapra eltűnt volna a színről. Nincs idő, mikor kihordhatná Voldemort gyerekét.Vajon már terhes volt az utolsó kötet elején? (Mikor Voldemort megöli Charity Burbage-et és elszedi Lucius Malfoy pálcáját.) Vagy később esett teherbe? Mikor Harryéket húsvétkor elviszik a Malfoy kúriába, még terhes, vagy már megszülte a gyerekét? Ha terhes, miért nem látszik? Eléggé a végén járhat... persze mondhatjuk, hogy mágiával eltüntetheti a terhesség látható jeleit. De túl erőltetett... és terhesen, imádott nagyura magzatával a szíve alatt talán jobban tenné, ha nem harcolna, inkább vigyázna a gyermekükre.
Valószínűleg az a helyzet, hogy a Halál Ereklyéi írása alatt Rowling még nem "tudta", hogy Bellatrix terhes. Nem úgy írta meg a regényt, ezért nem lehet igazán belepasszírozni ezt a várandósságot. És ezzel el is jutottunk a jellemidegen (OOC) dolgokhoz, azoknak is mindjárt a legsúlyosabbikához.

Jellemidegen elemek

Voldemort mint apa

Van olyan érzésem, hogy a Harry Potter rajongók közül a legtöbben emiatt az elem miatt nem szeretik az Elátkozott Gyermeket. Ez ugyanis mindennel szembemegy, amit eddig Voldemortról tudtunk. Bár nem volt a 7 eredeti kötetben kimondva, de sokunkban az a kép alakult ki, hogy Voldemort aszexuális. Nem véletlenül... Voldemort talán soha nem kerül senkivel testi kontaktusba (kivéve Mógust, de az szükséges volt.) Ő alávaló, undorító lénynek tartja az embereket, nem képes velük közeli, intim testi kapcsolatot létesíteni. A szeretetre teljességgel képtelen. És csak a hatalom érdekli.
Persze lehetséges, hogy mégis él benne valamiféle vadállati jellegű nemi ösztön, és azt Bella valahogy fel tudta ébreszteni. Az is lehet, hogy úgy vélte, Bellatrixot jobban magához tudja kötni, ha enged neki. Vagy éppen egy hibája miatt, büntetésből erőszakolta meg? Vagy úgy gondolta, hogy mégis összehoz egy gyermeket, aki abszolút hűséges lesz hozzá? De az a gyermek vetélytársa is lehet, nem csak hű szövetséges...
Tehát egyik magyarázat sem túl meggyőző. Rowling maga mondta egy régebbi interjúban, hogy Voldemortot nem tudná apaként elképzelni. Ennek szellemében írta meg a hét kötetet... Talán azóta meggondolta magát - ha egyáltalán van ehhez köze...

 Harry mint apa

Arra természetesen lehetett számítani, hogy a szülők nélkül felnövő Harrynek gondjai lesznek az apasággal. Még azzal is, hogy - minden szeretetteljessége ellenére - esetleg nem lesz túl jó apa. Erre alapozva lehetett volna valóban jó történetet írni.
De az, hogy Harry ilyen részvétlen legyen a kisebbik fiával, az akkor sem igazán képzelhető el. Mikor e sorok írója olvasta az Elátkozott Gyermeket, sokszor mondta magában, hogy "nem, ez nem Harry". Nehezen hihető, hogy Harry - még akár a vita hevében is - olyat találna mondani, hogy "bárcsak ne lennél a fiam". Még akkor is, ha Albus is azt mondta, amit mondott. De nem is ez a legnagyobb baj. Hanem az, ami teljesen idegen a jellemétől: hogy eltiltja a fiát annak legjobb barátjától, miután saját kamaszkorából pontosan tudja, milyen fontos, mennyire erőt adó dolog a barátság. Ez így valahogy nagyon nem stimmel.

Hermione balfékségei

Igen, az okos, jólelkű, felelősségteljes Hermione Granger mágiaügyi miniszter asszony úgy rejti el a szobájában az illegális, és nagyon veszélyes időnyerőt, hogy csinál egy (nem is túl nehéz) rejtvényt. Amit egy értelmes, okos kamasz is meg tud fejteni. Miért kellett egyáltalán az elvarázsolt tárgyaknak rejtvényeket mondani, tippeket adni? Ha elrejti valamiféle mágikus rejtőbűbájjal, sokkal többre megy. Persze, akkor be sem indul a történet... de ha a történet szükséges feltétele egy ennyire jellemidegen tett, akkor bizony nincs jól átgondolva.
És a tanár Hermione a "kissé korrigált" világban? Tisztára idegbeteg. A szigorú, de igazságtalan tanár mintaképe lehetne. Ilyenné tette volna a Ron iránt érzett viszonzatlan szerelme? Ő ennél sokkal erősebb. Ha nem is boldogan, de élte volna az életét, nem fordult volna ki önmagából.

Cedric Diggory, a halálfaló

A 3. és 4. kötetben Cedricet egy becsületes, jólelkű fiúnak ismerjük meg. Például, amikor Harry a dementorok miatt leesik a seprűről, elkapja a cikeszt, de töröltetni akarja a meccs eredményét, mert meg nem érdemeltnek érzi a győzelmet. A Trimágus Tusa végén felajánlja Harrynek a győzelmet, lemondva a jogos dicsőségről. És ezt a fiút egy megaláztatás halálfalóvá tenné? Aligha...

És a többiek...

Ginny alakja viszonylag jellemhű. Ugyanúgy képes kezelni Harryt, mint az ötödik kötettől kezdve az eredeti történetben. És a párkapcsolati vagy családi ügyekben is ő az "ész". Erre lehetett számítani, ennek a hét kötet alapján is így kell lennie - bár az elég nagy hiányosság, hogy nem tudja kezelni a Harry és Albus közötti problémát. Az a Ginny, aki (különösen az 5. kötetben) képes kezelni a (néha kimondottan kezelhetetlen) Harryt, csuklóból megoldaná a konfliktust (de akkor megint csak be sem indulna a történet). Az igazi, könyvekből megismert Ginny (különösen 22 év együttlét után) felismerné a problémát, kitalálná a megoldást rá, és meg is tudná értetni Harryvel.
És még egy dolog. Teljes édességtilalmat vezessen be a gyermekeinek? Nem hinném, hogy ilyen szűklátókörű lenne. És ő többre becsüli a mértéktartó élvezetet a teljes aszkézisnél. És azt is tudja, hogy gyermekei így éppen a mértéktartást nem tanulják meg. (Azt aligha gondolhatja, hogy a gyerekei a szülői házból kikerülve, pld. a Roxfortban, nem fognak kóstolót venni a tiltott édességekből.) Ez nagyon nem illik hozzá.
Ron... ő éppen olyan kelekótya, mint volt. Ő is nagyjából olyan, mint amilyennek elképzelhető. Talán a legjobban eltalált szereplő. Dracóról hasonló elmondható, bár ő túlságosan is "jó" lett. Lehet, hogy ez betudható felesége a hatásának - és annak, amit átélt hatod- és hetedéves korában: míg az "övéi" meg akarják ölni, az "ellenségei" többször megmentik az életét.
Az új generációról az eredeti sorozatban nagyon keveset tudtunk meg (a pár oldalnyi Epilógusból, amit - csak mellékesen megjegyzem - a darab elején újra lett írva, úgy, mintha Ginny és Harry szerepet cserélt volna).

Összefoglalás

Nos, akkor mi legyen a végső ítélet? Legyen egyáltalán? Végül is, mindenkinek magának kell megtalálnia, hogy hogyan viszonyuljon ehhez a műhöz..
Én úgy gondolom, hogy a történet sok olyan témát jár körül, ami Rowling számára is fontos (lásd a "Témaválasztás" szakasz). Izgalmas, fordulatos történet, mély erkölcsi mondanivalóval. De nem igazán logikus és a szereplők tekintetében nem igazán jellemhű folytatás. Inkább úgy viszonyul a "valódi" varázsvilághoz, mint pld. a filmek a könyvekhez.
Vagy lehetséges, hogy Rowling sok mindent átértékelt? Megváltoztatta a véleményét olyan dolgokban pld. mint Voldemort apasága? Igen lehetséges. Végül is, sok év telt el az utolsó igazi Harry Potter történet, a Halál Ereklyéi megjelenése óta. Természetes, hogy ennyi idő alatt néhány dolgot akár ő maga is másképp lát. De ennyire?
És egyáltalán mennyi volt az ő része ebben a műben? Az alapötlet tőle származik, vagy csak a nevét adta hozzá? Ha így volt, miért? Jó lenne, ha egyszer ő maga válaszolna, magyarázatot adna ezekre a kérdésekre. Ha találkoznék vele, azt hiszem, sok kérdésem lenne hozzá az Elátkozott Gyermekkel kapcsolatban. És - bár minden tiszteletem Rowling anyánké - azt hiszem, nem lennének túl kellemesek számára ezek a kérdések.
Valószínű, hogy amikor újra elolvasom a sorozatot, ezt is el fogom olvasni a végén. De lesz egy kis kesernyés szájíz... hacsak Rowling nem ad valamikor (pld. egy interjúban vagy a honlapján) logikus és őszinte válaszokat.